Ezért veszélyes Ukrajna gyorsított felvétele a magyar mezőgazdaságra

A klímaváltozás felgyorsulása komoly kihívásokat okoz a magyar mezőgazdaságban – hangsúlyozta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte nemcsak alkalmazkodni kell az új időjárási körülményekhez, hanem alapvetően újra is kell gondolni a növénytermesztési stratégiákat.

Aszály, hirtelen viharok, kiszámíthatatlanság

A szakember kiemelte: az éghajlatváltozás hatásait már a lakosság is érzékeli, de a gazdák számára ez már hosszú évek óta valóság. A 2022-es aszály példátlan károkat okozott, 

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső sem segít, mert nem tud felszívódni, és inkább kárt okoz a talajban és a növényzetben.

Vízmegtartás és folyószint-emelés

Petőházi szerint az egyik kulcsfontosságú lépés a víz megtartása lenne a szárazabb időszakokra. Ennek érdekében a „Vizet a tájba” program mellett a folyók vízszintjének emelésére is szükség van, például a Tiszán és a Dunán épített mederküszöbökkel. Ezek nem látványos vízlépcsők, de képesek visszatartani a talajvizet. 

A szakember a műsorban arról is beszélt, hogy a kukorica már nem bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat, így csökken a termesztett terület – korábban 1,2 millió hektáron vetették, most alternatívákat keresnek. A szemes cirok – egy afrikai eredetű, szárazságtűrő növény – az egyik legígéretesebb lehetőség, akár 200 ezer hektárra is növekedhet a termesztése. Emellett a kalászosok, mint a búza és az őszi árpa is egyre jelentősebb szerepet kaphatnak.

A búza hazai felhasználása körülbelül 2 millió tonna, de jelentős export is van, főleg Olaszország felé. Az őszi árpából 1,5 millió tonna termett, ebből egymillió tonna szintén Olaszországba kerül. Petőházi szerint ezekben a növényekben továbbra is erős a magyar mezőgazdaság.

Ukrajna csatlakozása: komoly versenyhátrány lehet

A szakember súlyos kockázatnak tartja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Egyrészt csökkenhet az EU-s agrártámogatásokra jutó összeg, 

Szerinte Ukrajna teljes jogú csatlakozása reálisan 5-10 év alatt történhet meg.

Gépesítés és digitalizáció a jövő záloga

A munkaerőhiány miatt a mezőgazdaság digitalizációja és gépesítése elkerülhetetlen. Petőházi szerint a technológiai fejlődés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdák hosszú távon is versenyképesek maradjanak.

Bár az agrárium komoly nehézségekkel néz szembe, Petőházi nem tart attól, hogy a gazdálkodók felhagynának a munkával. „Enni minden nap kell” – emlékeztetett, de szerinte kérdés, hogy a társadalom mely rétegei tudják majd megfizetni az egyre dráguló élelmiszert.

Nyitókép: Gabonatermelés Ukrajnában (MTI/EPA/STR)